Dermesztő hideg az USA-ban

Az Egyesült Államok középső része jelenleg talán a Föld leghidegebb vidéke: a szél miatt az észak-dakotai Fargóban –47, Chicagóban –44 Celsius fokosnak érzik az emberek az egyébként –30 fok körüli hideget.

A több mint 30 éve nem tapasztalt hideg miatt 2700 repülőjáratot töröltek, s a leghidegebb körzetekben felfüggesztették a vasúti személyforgalmat is. Ebben az időben öt perc alatt fagyási sérülést szenvedhet az utcákra kimerészkedők orra, füle vagy ujja.

A kanadai Ottawában egy nap alatt 93 centiméternyi hó esett, ez történelmi csúcs.

Segítség az epilepsziásoknak

A beszédképességüket elvesztő, külvilággal kommunikálni képtelen betegeknek nyújthat segítséget egy új amerikai fejlesztés, amely az agyhullámokat alakítja át beszéddé.

A Columbia Egyetem neurológusai egy hangszintetizátort arra „tanítottak meg”, hogy már megműtött, epilepsziás betegek agyi aktivitását mérje, amikor azok egy másik embert hallgatnak.

A betegeknek nulla és kilenc között olvastak fel számokat, eközben a hangkódolóval rögzítették agyi tevékenységüket. Aztán egy neurális hálózat elemezte a jeleket, és mesterséges hangon szólaltatta meg őket.

Az emberek 75 százalékban megértették e hangokat, s ez jóval túlszárnyalja a korábbi kísérletek sikereit.

Utcagyerekből étteremtulajdonos

„ Az utcagyerekek jobb képességűek, mint mi vagyunk. Mi a szüleink támogató segítségével értük el azt, amit elértünk, ők viszont azért éltek túl az utcán, mert minden problémájukat maguk meg tudják oldani. Nem nézhetjük le őket. Tisztelnünk kell őket. Nincs szükségük az együttérzésünkre. Csak egy kis segítséget kell adnunk, hogy nagy dolgokat érjenek el.”

Így Ma Khin, a 42 éves mianmari idegenvezető hölgy, aki miután maga is szegénységben, ötgyerekes, egyszülős családban nőtt fel, és munka mellett sikerült egyetemet is végeznie, sőt, szerencsés ösztöndíjjal Európában tanulni, elhatározta, hogy a maga módján visszaad valamit a kapott támogatásból, és segíteni próbál a mianmari gyerekszegénységen. Egy olyan éttermet hozott létre, ahol utcán élő, magukat gyakran koldulásból vagy lopásból eltartó, vagy nagyon szegény családból származó gyerekeket alkalmaz egy évig. Betanítja őket, aztán segít nekik állást találni pincérként, szakácsként vagy éppen továbbtanulni. A betanítás persze nem megy egyszerűen, sokan leléptek idő előtt. De mivel a turisták körében elhíresült a hely, és divat lett ilyen szociálisan felelős helyen enni, az étteremnek van forrása akár a gyerekek továbbtanulását is támogatni – ami az egyetlen útja annak, hogy kijöjjenek a szegénységből. Igencsak win-win-win vállalkozásnak tűnik ez az étterem, főleg, ha az induló külső támogatás után a piacon is életképes lesz és el tudja tartani magát. És persze, nem utolsósorban, ha jó helyi kaját is ad. Ki ne menne szívesen oda vacsorázni, ahol nem csupán jól és autentikusan főznek, de a megérdemelt profit egy részéből oktatáson keresztül segítenek felszámolni a gyerekszegénységet?

 

 

Forrás: Vakmajom a Facebookon

BAJNOKI GYŰRŰK

Emlékszik még arra, hogy Ace Ventura (Jim Carrey) ténylegesen mit keresett az „Állati nyomozó”-ban azért, hogy Hópihére, az amerikai-foci csapat elrabolt kabaladelfinjének nyomára bukkanjon?

Blogunkon már sokszor leírtuk, hogy a „minden buborék”-ok idejét éljük, és hogy ilyen időkben nagyon meg kell fontolni, ha bármibe is befektetünk. Ugyanakkor a befektetési eszközök palettája szinte határtalan, mindig találni valami érdekeset, melyben „bízhat” az ember.

Kollégám a napokban FERRARI 250 GTO-ról írt én tavaly egy fantasztikus órákat kínáló aukcióról jelentettem önöknek és most nemsokára ismét lesz egy igen érdekes árverés, ahol izgalmas tárgyakat lehet majd vásárolni, melyek amellett, hogy valószínűleg jól őrzik majd pénzben számolt értéküket, még érzelmi/kulturális élményt is nyújtanak majd tulajdonosuknak.

Az időzítés nem véletlen, vasárnap lesz az 53. Super Bowl, az amerikai futball nagydöntője, az USA legnézettebb televíziós eseménye.

Akinek nem telik FERRARI 250 GTO-ra, vagy több százmilliós karórára, az most el tudja majd költeni a pénzét például amerikai futball bajnoki aranygyűrűkre. Ace Ventura is ilyen gyűrűt keresett az „Állati nyomozó”-ban, amikor a delfint kereste. (Szerintem a zuhanyzós jelenet a legviccesebb – ugorja át a hirdetést.) https://www.youtube.com/watch?v=XGnFUbsD-2A

Ezen az oldalon ilyen eladó gyűrűket talál, melyek ugyan többnyire gyenge minőségű aranyból készültek (10-14k) (a drágább gyűrűket apróbb gyémántok is díszítik), de eszmei értékük elég magas (főleg egy szurkoló számára), darabszámuk erősen limitált, kis helyen is elférnek (akár hordhatók is), így számos előnyös tulajdonsággal rendelkeznek ahhoz, hogy egy egységnyi pénzt ebben tartson az ember, de persze ettől még befektetésként ezek a gyűrűk sem kockázatmentes „tuti” befektetések: BAJNOKI GYŰRŰK AUKCIÓJA.

Aki nagy amerikai-foci rajongó, annak számára az aukció teljes kínálata bizonyára nagyon érdekes lesz:
https://www.huntauctions.com/livecatalog/mobile/index.html#p=1

És ha már szó esett Ace Ventura-ról, ha valakiben kellemes emlékeket ébreszt a felidézése, melléklem a teljes film linkjét, itt tekinthető meg legálisan és biztonságosan, jó szórakozást kívánok a megtekintéséhez (itt is átugorhatja a hirdetést): https://videa.hu/videok/film-animacio/ace-ventura-allati-nyomozo-1994-film-full-teljes-CKGsSHI0YTokvBfo

Hihetetlen, hogy ez a film már 25 éves, 1994-ben készült…

 

 

Meddig tarthat Európa két fele kétfelé?

Az elmúlt hónapok romló gazdasági kilátásai hatására eladási hullám söpört végig a Nyugat-Európai tőzsdéken. Közben a régiónk értékpapírjai érintetlenek maradtak. Mára szinte összeért a két régió árazása, ami hosszútávon nem kecsegtet túl sok jóval a közép-európai befektetőknek.

2018 második fele főleg a Kínából kiinduló növekedési félelmek felerősödéséről szóltak. Esésnek indultak a kínai új autó eladások, amire több évtizede nem volt példa, de a telefon értékesítések csökkenése is a kínai fogyasztó gyengélkedésére utal. Közben nem segítettek a fokozódó kereskedelmi háborús félelmek sem. Amerikában pedig az emelkedő kamatszint a lakáspiacon hozott elbizonytalanodást.

Ebben a környezetben nem meglepő, hogy eséssel reagáltak a világkereskedelemnek erősen kitett régiók tőzsdéi, így a fejlődő piacok és Nyugat-Európa is. Decemberre már a New York-i tőzsdét is maga alá temette az eladói hullám. Szinte csak egy régió maradt érintetlenül, Közép-Európa. Ahogy azt az alábbi ábra mutatja, 2018 második felében a közép-európai tőzsdék teljesítményét mérő CETOP index mintegy 15 százalékot vert rá a nyugat-európai Eurostoxx50-re. Szinte egyetlen komolyabb eladói nap nem volt a régiónkban ebben az időszakban.

Forrás: Bloomberg

Mindez azért is különös, mert a régiónk azért elszigeteltnek éppen nem mondható kereskedelmi szempontból. Az export eléri a GDP 80-90%-át a legtöbb régiós országban. Ráadásul miközben a régiónk részvényei rendíthetetlenek voltak, közben Nyugat-Európa (egyik) leggyengébben teljesítő szektora az autóipar volt, amitől oly nagyon függ Közép-Európa legtöbb gazdasága. Ha a világgazdaságban épp komoly gond van alakulóban, az biztos nem hagyja érintetlenül régiónk export teljesítményét. Erre utalnak a friss beszerzési menedzser indexek is, amelyek Csehországban és Lengyelországban romlásra utalnak, Nyugat-Európához hasonlóan. Csak a magyar mutatók tanúskodnak töretlen emelkedésről, egyelőre.

A korábbi évek jobb tőzsdei emelkedése és az elmúlt hónapokban mutatott stabilitás a régió piacain oda vezetett, hogy gyakorlatilag megszűnt az értékeltségbeli különbség Nyugat-Európa és a régiónk részvényei között. Az árazásra véleményünk szerint legjobban használható Shiller-P/E ugyanis összeért, ahogy az az alábbi ábrán látszik.

Forrás: Bloomberg, Hold Alapkezelő becslés

Amikor egyes piacok vagy konkrét részvények árazását vizsgálják, sokan elkövetik azt a hibát, hogy csak az adott pillanatnyi eredményekből számolt P/E-re tekintenek és nem veszik figyelembe a gazdaság ciklikusságát. Pedig egy részvény lehet nagyon drága attól, hogy nem magas a P/E rátája, ha épp túlságosan magasak a profitráták. Sok elemző ma ezért olcsónak látja Közép-Európát. Pedig, ha például a BUX-ra tekintünk, az index összetételének két-harmadát (!) teszi ki két ciklikus vállalat, a MOL és az OTP. Ezt a ciklikusságból fakadó torzítást kezeli a Shiller-P/E, mert nem egy év eredményei alapján viszonyít, hanem az elmúlt 10 év átlagát veszi figyelembe, ami egyaránt tartalmaz jó és rossz éveket.

A közép-európai tőzsdék rövid múltja miatt nehéz megmondani, milyen Shiller-P/E mellett számít drágának ez a piac. Ezért csak a nemzetközi piacokon tapasztaltakból tudunk kiindulni. Az amerikai részvénypiac hosszútávú átlagos Shiller-P/E-je 16,9. Ráadásul a fejlett piacok historikusan jóval magasabb mutatón szoktak forogni a fejlődő piacokhoz képest az alacsonyabb kockázatok miatt. (A régiós részvénypiacok kockázatairól fájdalmas emlékeztetőt adott a román kormány decemberben, ahogy az első kisebb – nagyrészt magának csinált – költségvetési problémát rögtön vállalati extraadókkal próbál kezelni.) Ezek alapján meglehetősen magasnak tűnik Közép-Európa mostani, 16 körüli értékeltsége, valamint az a tény, hogy az árazás utolérte a fejlett Európáét. A Shiller-féle ciklikusan igazított árazás sokkal jobban jelzi előre a piacok hosszútávú jövőbeli teljesítményét, mint a sima rövid P/E-ráta. Ezek alapján ma már nem rendelkezik vonzó, hosszútávú hozamkilátással a közép-európai részvények passzív tartása.

Az elmúlt 5 év folyamán sokszor, több fórumon nyilatkoztunk a régiós részvények vonzóságáról, ahogy például ebben az Alapblog cikkben is. Akkor az alacsony árazás (10-es körüli ciklikusan igazított P/E) és a közelmúlt gazdasági problémái (hitelleépülés) miatt pesszimista hozzáállás jellemezte régiónk piacait. Senki nem hitt abban a növekedésben, ami az elmúlt 5 évben bekövetkezett. Ma teljesen más a helyzet. A piaci árazás jóval magasabb, a globális gazdasági ciklus a végéhez közelít, miközben ettől egyáltalán nem tartanak a befektetők, kedvezőnek látják a közép-európai gazdasági kilátásokat.

Meddig tarthat Európa két fele kétfelé?

Az elmúlt hónapok romló gazdasági kilátásai hatására eladási hullám söpört végig a Nyugat-Európai tőzsdéken. Közben a régiónk értékpapírjai érintetlenek maradtak. Mára szinte összeért a két régió árazása, ami hosszútávon nem kecsegtet túl sok jóval a közép-európai befektetőknek.

2018 második fele főleg a Kínából kiinduló növekedési félelmek felerősödéséről szóltak. Esésnek indultak a kínai új autó eladások, amire több évtizede nem volt példa, de a telefon értékesítések csökkenése is a kínai fogyasztó gyengélkedésére utal. Közben nem segítettek a fokozódó kereskedelmi háborús félelmek sem. Amerikában pedig az emelkedő kamatszint a lakáspiacon hozott elbizonytalanodást.

Ebben a környezetben nem meglepő, hogy eséssel reagáltak a világkereskedelemnek erősen kitett régiók tőzsdéi, így a fejlődő piacok és Nyugat-Európa is. Decemberre már a New York-i tőzsdét is maga alá temette az eladói hullám. Szinte csak egy régió maradt érintetlenül, Közép-Európa. Ahogy azt az alábbi ábra mutatja, 2018 második felében a közép-európai tőzsdék teljesítményét mérő CETOP index mintegy 15 százalékot vert rá a nyugat-európai Eurostoxx50-re. Szinte egyetlen komolyabb eladói nap nem volt a régiónkban ebben az időszakban.

Forrás: Bloomberg

Mindez azért is különös, mert a régiónk azért elszigeteltnek éppen nem mondható kereskedelmi szempontból. Az export eléri a GDP 80-90%-át a legtöbb régiós országban. Ráadásul miközben a régiónk részvényei rendíthetetlenek voltak, közben Nyugat-Európa (egyik) leggyengébben teljesítő szektora az autóipar volt, amitől oly nagyon függ Közép-Európa legtöbb gazdasága. Ha a világgazdaságban épp komoly gond van alakulóban, az biztos nem hagyja érintetlenül régiónk export teljesítményét. Erre utalnak a friss beszerzési menedzser indexek is, amelyek Csehországban és Lengyelországban romlásra utalnak, Nyugat-Európához hasonlóan. Csak a magyar mutatók tanúskodnak töretlen emelkedésről, egyelőre.

A korábbi évek jobb tőzsdei emelkedése és az elmúlt hónapokban mutatott stabilitás a régió piacain oda vezetett, hogy gyakorlatilag megszűnt az értékeltségbeli különbség Nyugat-Európa és a régiónk részvényei között. Az árazásra véleményünk szerint legjobban használható Shiller-P/E ugyanis összeért, ahogy az az alábbi ábrán látszik.

Forrás: Bloomberg, Hold Alapkezelő becslés

Amikor egyes piacok vagy konkrét részvények árazását vizsgálják, sokan elkövetik azt a hibát, hogy csak az adott pillanatnyi eredményekből számolt P/E-re tekintenek és nem veszik figyelembe a gazdaság ciklikusságát. Pedig egy részvény lehet nagyon drága attól, hogy nem magas a P/E rátája, ha épp túlságosan magasak a profitráták. Sok elemző ma ezért olcsónak látja Közép-Európát. Pedig, ha például a BUX-ra tekintünk, az index összetételének két-harmadát (!) teszi ki két ciklikus vállalat, a MOL és az OTP. Ezt a ciklikusságból fakadó torzítást kezeli a Shiller-P/E, mert nem egy év eredményei alapján viszonyít, hanem az elmúlt 10 év átlagát veszi figyelembe, ami egyaránt tartalmaz jó és rossz éveket.

A közép-európai tőzsdék rövid múltja miatt nehéz megmondani, milyen Shiller-P/E mellett számít drágának ez a piac. Ezért csak a nemzetközi piacokon tapasztaltakból tudunk kiindulni. Az amerikai részvénypiac hosszútávú átlagos Shiller-P/E-je 16,9. Ráadásul a fejlett piacok historikusan jóval magasabb mutatón szoktak forogni a fejlődő piacokhoz képest az alacsonyabb kockázatok miatt. (A régiós részvénypiacok kockázatairól fájdalmas emlékeztetőt adott a román kormány decemberben, ahogy az első kisebb – nagyrészt magának csinált – költségvetési problémát rögtön vállalati extraadókkal próbál kezelni.) Ezek alapján meglehetősen magasnak tűnik Közép-Európa mostani, 16 körüli értékeltsége, valamint az a tény, hogy az árazás utolérte a fejlett Európáét. A Shiller-féle ciklikusan igazított árazás sokkal jobban jelzi előre a piacok hosszútávú jövőbeli teljesítményét, mint a sima rövid P/E-ráta. Ezek alapján ma már nem rendelkezik vonzó, hosszútávú hozamkilátással a közép-európai részvények passzív tartása.

Az elmúlt 5 év folyamán sokszor, több fórumon nyilatkoztunk a régiós részvények vonzóságáról, ahogy például ebben az Alapblog cikkben is. Akkor az alacsony árazás (10-es körüli ciklikusan igazított P/E) és a közelmúlt gazdasági problémái (hitelleépülés) miatt pesszimista hozzáállás jellemezte régiónk piacait. Senki nem hitt abban a növekedésben, ami az elmúlt 5 évben bekövetkezett. Ma teljesen más a helyzet. A piaci árazás jóval magasabb, a globális gazdasági ciklus a végéhez közelít, miközben ettől egyáltalán nem tartanak a befektetők, kedvezőnek látják a közép-európai gazdasági kilátásokat.

Radikálisan felforgatnák a multik adózását

Az OECD szerint egyre inkább körvonalazódik egy konszenzus a tagállamok között annak az amerikai javaslatnak a támogatásáról, amely egy globális társasági adóreformról és egységesített szabályozásról szól.

A világ 35 államát, köztük Magyarországot is soraiba tudó szervezet által felkarolt javaslat szerint a vállalatok a jövőben ott fizetnének adót, ahol a kereskedésüket folytatják. Ez nagyon komoly változást jelentene a jelenlegi helyzethez képest, ahol a társasági adók fizetése általában azon múlik, hogy az egyes vállalatok székhelye, munkavállalói vagy irodái hol vannak helyileg.

A világ gazdagabb országait összefogó szervezetben a reform igényét az szülte meg, hogy számos ország megelégelte, ahogy a multinacionális vállalatok mozgatják a világban a profitjukat, sokszor a kedvezőbb adózási lehetőségeket biztosító országok irányába, függetlenül attól, hogy ez a profit hol keletkezett. Európában például Franciaország ágált már egy ideje az amerikai techóriások ellen, azt állítva, hogy a nagy netes cégek nem fizetnek elegendő adót azon a piacon, ahol digitális szolgáltatásaikat értékesítik. 

AZ AMERIKAI JAVASLATOT TÁMOGATJÁK

Az OECD kedden négy tervezetet is bemutatott, melyek mind a digitális gazdaság megváltozott körülményei között értelmeznék újra a társasági adózás működését. A Financial Timesnak a szervezet adózásért felelős vezetője, Pascal Saint-Amans elmondta, hogy a négy javaslat egyike az amerikai álláspont, és az alapjaiban alakítaná át, hogy a multik hogyan fizetnek adót az egyes országoknak. 

Az amerikai javaslat mellett szól az is, hogy az elképzelést támogatják olyan nagyon jelentős gazdaságú országok is, melyek ugyan nem tagjai az OECD-nek, de szavuk sokat nyom a latba: felsorakozott mellette Brazília, Kína és India is. 

NEM SAKKOZHATNÁNAK ORSZÁGHATÁROKKAL

A javaslat értelmében a multinacionális vállalatok többet nem mozgathatnák a profitjukat aszerint, hogy hol kedvezőbb számukra a társasági adó mértéke. A tervezet nemcsak a techcégeket, hanem minden multit érintene. A tervezettől azt várnák, hogy a multinacionális cégek bevételei nem adóparadicsomokban és néhány exportálóországban csapódnának le adó formájában, hanem ott, ahol sok fogyasztó él. 

Az OECD javaslatát kedden 127 ország támogatta, de akadtak európai országok melyek csak a digitális cégekre akarnak hasonló reformot kivetni. Ugyanakkor az OECD szerint a javaslat szoros összhangban van azokkal a javaslatokkal, melyeket az Európai Bizottság közölt tavaly. Kedden a bejelentést méltatta a francia gazdasági miniszter, Bruno Le Maire is. 

A jelenlegi tervek szerint a javaslatról 2020 végére születhetne megállapodás.

Tovább alkudoznának a britek

 Felhatalmazta a londoni alsóház a brit kormányt arra, hogy kérje az Európai Uniótól a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről tartott, a tavaly novemberi megállapodással lezárult tárgyalások újbóli megnyitását.

Theresa May miniszterelnök a szavazás után bejelentette: a kormány jogilag kötelező erejű változtatásokat fog kérni a kilépési megállapodásban, szem előtt tartva annak garantálását is, hogy az Ír Köztársaság és Észak-Írország határán ne kelljen ismét bevezetni a hosszú évek óta nem létező fizikai határellenőrzést a Brexit után.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szóvivője útján máris közölte, nem tárgyalható újra a megállapodás, és „a kiválási szerződés a legjobb és az egyetlen lehetséges módja a szigetország rendezett kilépésének”.

Takarékokból bankcsoport

A Takarék Csoport a hazai pénzügyi piacon az elmúlt évtizedek legjelentősebb korszerűsítését hajtja végre.

A korábbi több mint száz kis takarékból egyetlen, országos bankcsoport jön létre Takarékbank néven április 30-ig.

Először a Mohácsi Takarék Bank, a Pannon Takarék Bank, a B3 Takarék Szövetkezet, valamint a Magyar Takarékszövetkezeti Bank hitel- és betétállománya olvad össze, majd szeptember 30-ig a 11 megmaradt takarékszövetkezet fuzionál.

Az összeolvadó intézmények az ügyfeleknek teljesen átjárhatóvá válnak, egységes informatikai rendszert kapnak, a kiszolgálás pedig sokkal gyorsabbá válik.

A Takarék-termékek széles körű értékesítése a postahelyeken a jövőben is fennmarad.

A robotoké a jövő

A Pew Research Center amerikai kutatóintézet felmérése szerint a görögök 91 százaléka hiszi, hogy 50 éven belül a legtöbbünk munkáját robot végzi majd.

A magyarok 66 százaléka tart ugyanettől, ám mindössze 18 százalékuk véli úgy, hogy a robotok hatalomátvétele elkerülhetetlen lesz.

E tekintetben a magyarok nagyjából ugyanolyan mértékben tartanak a robotmunkásoktól, mint az amerikaiak.

Van, ahol a folyamat már meg is kezdődött: Dél-Koreában például 600 robot jut tízezer munkavállalóra a gyártásban, míg Japánban 300, az Egyesült Államokban 200.

Ez az arány a jövőben nőni fog, mert egy robot egyórai „bére” négy dollár, míg ugyanez egy embernél Németországban például átlagosan 49 dollár.