Online majálisra készülnek a szakszervezetek

Sör, virsli, beszédek.

A munkavállalói érdekképviseletek egy része (például a keresztény értékrendű MOSZ) a munka és a dolgozó ember ünneplésére készül, a Liga a dolgozók kivívott jogainak megtartásáért indít ismeretterjesztő kampányt, három, egymással összefogó szervezet (SZEF, MASZSZ, ÉSZT) pedig a kormánynak címzett követeléseket is megfogalmaz.

Állami segítséget kérnek a munkájukat elvesztett embereknek és vállalkozásoknak, béremelést követelnek az egészségügyben, az oktatásban, a szociális ágazatban és a rendvédelemben dolgozóknak.

A járvány miatt a hagyományos rendezvények elmaradnak, minden esemény átkerül az online térbe.

Karácsony Gergely a félreértésekről

Nincs arról szó, hogy a városban mindenhol, minden egyes útszakaszon csökkentenék a megengedett sebességet.

Budapest jelentős része már most is forgalomcsillapított zóna.

A cél ezeknek a területeknek a növelése ott, ahol az elmúlt években úgy alakultak át a közterek, utcák, autóutak, hogy jelenleg már csak balesetveszélyesen lehet nagyobb sebességgel autózni – írja közösségi oldalán a főpolgármester.

Az egyeztetések folytatódnak, a cél az, hogy hosszú távon nullára csökkentsék a halálos kimenetelű közlekedési balesetek számát a fővárosban.

Nem muszáj mindent elhinni!

Ne ülj fel a tömegmédia mindent befeketítő álságos gyakorlatának. Random klikkvadász szalagcímek az ún. “komolyan vehető” magyar online térből – és ami mögötte van.

„Még nagyobb baj fenyeget a járvány után” – téma a klíma, szokásos semmitmondó riogatás, zéró konkrétum, kamu címadás.
„Újabb sokkoló változás jöhet: más kerül a tányérra a járvány után?” – iszonyú sokkoló, hogy a KFC Kínában felvette az étlapra műhúst, semmi köze se a járványhoz, se a tányérodhoz, kamu címadás (“újabb” -milyen “sokkoló” lehetett az előző?).
„Lehetséges újrafertőződni” – a cikkben aztán leírják, hogy a  „tudományos konszenzus szerint valószínűtlen”, tipikus csaló címadás.
„A háztartások is veszélyesebbek lettek” – nem lettek, csak többen vannak otthon, ezért több a baleset, arról bezzeg nem írnak, hogy a munkahelyeken ugyanezen ok miatt meg kevesebb, ez is félelemkeltő kamu címadás (kedvencem benne az “is”, ami azt sugallja, hogy minden más is veszélyesebb lett, pl. micsoda? a tripla leszúrt rittberger vagy a spenót bundáskenyérrel?).
„Szúnyogoktól jöhet a következő járvány” – nílusi lázzal riogatnak, ami 5000 esetből 1-szer halálos, és már 200 (sic!) eset is felbukkant, óriási kamucímadás.
„Több európai országban brutálisan megugrott a halálozási ráta” – aztán a cikkben azért bevallják, hogy ahol igen, ott 20-30%-kal, ami minden csak nem “brutális”. És arról szépen hallgatnak, hogy “több” európai országban viszont semmiféle megugrás nincs a halálozásban, sőt pl. Ausztriában 10%-kal kevesebben halnak meg, de a magyar halálozás se ugrott meg, ez is kamu, de inkább csaló címadás.
„Nagyobb lehet a gazdasági visszaesés, mint gondoltuk” – na jó, ez igaz, hiszen hazudnak, mint a vízfolyás.

A példatár végtelen, naponta százszám bombáznak olyan negatív, jobban eladható, torzító címekkel, amelyek mögött nincs valóságtartalom, és amelyektől azt érzed, hogy sokkal rosszabb és veszélyesebb hely a világ, mint amilyen valójában. Eközben most is ezt olvasod, csodálatos tavasz van – és még nem is haltál meg.

Forrás: Vakmajom a Facebookon

The post Nem muszáj mindent elhinni! appeared first on alapblog.

Városokban igazán halálos a koronavírus

Gondolom, már a T. olvasónak is „hiányozna”, hogy ha egy nap nem szólnának arról a híradások, hogy hány ember halt meg szerte a világban „koronavírusban”.
Minden nap jön egy-egy szám a médiából, hogy egy-egy országban hányan haltak meg (valamint, hogy hányan betegedtek meg, sokkal ritkábban arról, hogy hányan gyógyultak meg).
Általában 300-500-800-1100 stb. elhunytról szólnak a hírek, de valójában (szerintem) el sem gondolkodunk azon, hogy mit is jelent, ha egy nap egy viszonylag kis területen meghalnak mondjuk 900-an.
Gondolom, sokan látták azokat az Olaszországban készült fotókat, melyeken katonai teherautók szállították a rengeteg elhunyt személy testét más városokba, mivel helyben nem tudtak velük mit kezdeni, a New Yorki tömegsírokról nem is beszélve. Mégis, ha országos halálozási arányokat nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy nem kiugróak a jelengeli számok. A látszólagos ellentmondás abból fakad, hogy egy ország kis részén intenzív vírus hatását a teljes ország lakosságával osztjuk el. Az alábbi ábra jól illusztrálja a hibát. Ha mondjuk a Bergamoban súlyos COVID halálozást Bergamo lakosságára vetítjük, akkor elképesztő halálozást látunk. Ehhez persze önmagában a vírus nem lenne elég, kellett hozzá például a lakosság magas átlagéletkora vagy az egészségügy hirtelen túlterheltsége, de az ábra így is nagyon rémisztő. 

A Statista ábrája azt mutatja be, hogy a néhány kiválasztott városban idén mennyivel nőtt a halálozások száma az előző évekhez képest.
(Guayas Ecuadorban van)

Forrás: Statista

The post Városokban igazán halálos a koronavírus appeared first on alapblog.

Új világhatalmi tényező: a vírusos hír

Paradoxon: a tudomány, a technológiai haladás egyrészt segíti a valós vírusok legyőzését, ugyanakkor a dezinformációs „vírusok” terjedését is.
Minél rafináltabb az információs technológiai tudás és gyakorlat, amelyet a nyílt társadalmak fejlesztenek ki, annál nagyobb lehetőség kínálkozik a zárt társadalmak számára, hogy e tudást kisajátítsák és azt öncéljaik, éppenséggel a nyílt társadalmak alapjainak felszámolására fordítsák. – ezt mondja a New York-i Egyetem dezinformációkkal, fake newsok útjának kutatásával foglalkozó tanára, Paul Barrett. Szavai azt jelzik, hogy az aktuális járvány agyonpolitizálásáért és azért, hogy a hírterjesztésben orosz, kínai, iráni fake news „üzemek” kiemelkedő szerepet játszhatnak, nos ezért nem csekély részben az amerikai elnök a felelős.

Zentai Péter: Elfogadja-e, elég tudományosnak tartja-e, ha azt mondom, hogy szellemi, ideológiai hidegháborút zúdított a világra a Covid-19 vírus?

Paul Barrett: Úgy fogalmaznék inkább, hogy páratlan bizonytalansági csapdába esett a világ. Mondhatni: globális bizonytalansági vákuum alakult ki azáltal, hogy a Föld bármely lakóját megtámadhatja egy betegség, amelynek természetéről, tartósságáról, arról, hogy újra támad-e vagy sem, a tudomány még rengeteg dolgot nem ismer.

Ebben mi az újdonság? Évszázadok óta folyamatosan megjelennek betegségek, amelyekről első felbukkanásukkor senki sem tud semmit… A rák is, mind a mai napig bárkit megtámadhat. Jóllehet sok mindent felfedezett róla a tudomány, de nem képes annak legtöbb megnyilvánulását gyógyítani.

A rákbetegség nem ragályos és – bármennyire is furcsa ezt kimondani – az  emberiség hozzászokott létezéséhez és ahhoz, hogy az esetek nagy részében halálos kór. A korábbi idők különböző járványainak a közgondolkodásra való hatásai főként azért voltak „enyhébbek”, mert az emberiség közös tudatába csak nagyon lassan és talán mostanra megérve épült be, hogy a tudomány mindenre képes választ adni.

Paradoxon. Minél szélesebb tudással bírunk, minél nagyobb felfedezésekre jut az ember, minél több rejtélyt oldanak meg a tudósok és most már a mesterséges intelligenciák… egyáltalán, hogy ember alkotta robotok, computerek olyan teljesítményekre képesek, amelyekre az ember nem…, nos, annál értetlenebbül állunk az előtt, hogy egy, a hétköznapi életünket teljesen lebénító vírussal nem tud megküzdeni a tudomány.

Erről van szó. Azon nagyon ritka helyzetnek vagyunk elszenvedői, amikor  az egész emberiség kollektíve válik  roppant sérülékennyé, veszti el  orientációs képességét. Külön-külön, egyénenként persze – személyes tragédiák kapcsán – nem egyszer kerül ilyen szituációba az ember. De együttesen, az egész emberiség csak nagyon-nagyon ritkán, talán világháborúk idején.

Az Önök kutatásai azokat a szellemi kapaszkodókat térképezik fel, amelyekhez az átlagember leginkább fordul egy olyan helyzetben, mint amilyen a mostani.

Az ember információkra éhes, mert nem tud meglenni valamiféle orientáció nélkül. Minél gazdagabb a világ információ és informáló csatornákban, annál inkább válunk információ-függővé. Minél rejtélyesebbnek, érthetetlenebbnek érzékeljük a környezetünkben a történéseket, vagy a hivatalosan, részben a tudósoktól kapott  információkat,  pláne azt, hogy egy betegség kapcsán a politikai hatalom és nem az orvostudomány a döntő tényező, akkor félelmetesen kiszélesedik azok előtt a tér, akik magabiztosan adják elő a „bizonyosságot”, vagy azt, hogy az, amit hivatalosan  „bizonyosságnak” neveznek, az valójában hazugság.

Ettől kezdve politizálódik a járvány és annak kezelése.

Önmagában véve is politizálódik, mert eleve politikai hatalmi tényezők azok, akik a karantént, a kijárási korlátozásokat elrendelik. Amikor pedig a politikai hatalom háborúnak nevezi ki – nem átvitt, hanem konkrét értelemben – a járvány visszaszorítását jelentő intézkedéseket, akkor minden további beavatkozás politikai tartalmat nyer. Az emberek egyre kevésbé foglalkoznak a téma érdemi részével, inkább annak politikai tartalmát kezdik feszegetni, értelmezni, s válnak a politikai hatalom elkötelezett híveivé, vagy annak ellenfeleivé. Más szóval szinte szellemi polgárháború alakul ki egy népegészségügyi járvány kapcsán. 

Svédországban, de általában a kisebb nyugat-európai országokban, az északi államokban vagy Ausztriában azért mindent megtettek az ügy politika-mentesítéséért, a kormányzat legfeljebb közvetítőként működik közre a szakértők és a közvélemény között. Illetve,  különösképpen az északi államokban, a kormányok a lehető legszélesebb teret biztosították, hogy a tudományok területén dolgozó emberek és a kis ember közvetlenül folytasson amolyan párbeszédet egymással. Sikerült hitelessé tenni annak látszatát, hogy bármilyen intézkedés történik, az a társadalom közös döntése és nem felülről diktálják. Ez bizalomerősítő és „álhír-leverő” hozzáállás.

Igen, az. De, amit a svédeknél meg lehetett csinálni, arra a legtöbb, főként hatalmas ország, a demokráciákat is beleértve, különböző okok miatt, alkalmatlan. Pláne alkalmatlanok rá azon országok, amelyeket eleve felülről irányítanak. A mi kutatásaink is igazolták, hogy Svédországban kísérte az „ügykezelést” a legkevesebb nyilvánvaló, direkt terjesztett hazugság, Kínában, Oroszországban, Törökországban, minden egyéb, kisebb-nagyobb autokratikus rezsim által irányított országban és Amerikában pedig a legtöbb.

Hogy került be ebbe a csoportba az Egyesült Államok?

Donald Trump miatt. Az Egyesült Államokat az elmúlt évtizedben, különösen annak közepétől kezdődően sűrű hullámokban érték „álhírtámadások”, amelyeket mind a hivatalos amerikai és más nemzetközi kémelhárítással, kiberbűnözés kutatással, mind a virtuális világot alakító óriáscégek, a Facebook és társai, egyértelműen dokumentáltak. Ha létezik, márpedig létezik „való világ”, akkor ebben a közegben bizonyítottá vált, hogy Oroszország legfőbb vezetőinek beleegyezésével páratlan nagyságrendben és példátlan módszerekkel zajlott a beavatkozás Moszkva részéről a négy évvel ezelőtti elnökválasztási, azt megelőzően a Brexitről tartott brit népszavazási kampányba. Donald Trump attól a pillanattól kezdve, hogy bejelentette pályázatát az elnöki posztra, folyamatosan terjesztett hazugságokat. Soha, egyetlen alkalommal sem ismerte el, hogy nem mondott igazat. Helyette stábjával együtt kitalálták azt a fogalmat, hogy „alternatív valóság”. Tehát, amit tudományosan, empirikusan nem fogadunk el valóságnak, attól az még egy másik „dimenzióban”, a „Trump-féle dimenzióban”, még nevezhető valóságnak, nevezhető igazságnak. És ezt a szöveget, ezt a magyarázatot amerikaiak tízmilliói „vallási”, tehát hit alapon elfogadják.

Szóval, ha Trump mond valamit a vírusról, amit a tudomány nem támaszt alá, amiről a tudósok azt mondják, hogy baromság, az attól még – a hívek számára – igazság.

Pontosan. Vagyis a világ legfontosabb politikai pozíciójának birtokosa minden további nélkül félrevezetheti nemcsak az amerikai, hanem a világ közvéleményt is. Bármilyen álhírt mond, például, hogy különböző, általa ráadásul meg is nevezett (!) vegyszerek, gyógyszerek hasznosak, vagy állíthatja a téma elismert tudósairól, hogy azok „hülyék”, akkor azt nemcsak az amerikaiak, hanem a világ lakóinak nem csekély hányada elhiszi. Azért, mert számára az a hihetetlen, hogy Amerika első embere hazudni merne egy globális népegészségügyi veszély kapcsán.

De mer.

De mer. És ennek tudatában mernek egyre gátlástalanabban fellépni azok az országok, kormányok, szervezetek, amelyek a világjárványt és az azzal kapcsolatos információhiányt geopolitikai haszonszerzésre kívánják fordítani. Kína, Oroszország, Irán, Venezuela egy sor homályos háttérrel bíró, sejthetően, némely esetekben bizonyítottan éppen az említett országok, kormányok támogatását élvező szélsőjobboldali és szélsőbaloldali, a nemzetközi terrorizmushoz vagy kábítószer csempészethez is kötődő csoportok mind nagyobb teret foglalnak le a virtuális térben. Irányítják, forrásokkal látják el az internet révén zajló propagandaterjesztést, álhírgyártó „üzemeket”.  Olyannyira kifinomulttá  válik behatolásuk a nemzetközi média fősodrába, hogy ezáltal bejutnak  az egyébként normálisan gondolkodó, a tudományosságot a sarlatánság fölé helyező emberek százmillióinak, milliárdjainak  privátszférájába. Ott tartunk, hogy a tényfeltárással, állami és magán fake news terjesztést kutatással foglalkozó szakemberek egyre kisebb hatékonysággal és eredményességgel végzik a munkájukat.

Úgy érti, hogy az emberiség kénytelen megadni magát a szisztematikus hülyítésnek?

Mindenesetre, a Covid19-et és a várhatóan később felbukkanó másfajta valós betegségeket terjesztő vírusokat össze nem hasonlíthatóan nagyobb eséllyel lehet megállítani, mint az agymosó álhír vírusok és azok mutációnak terjedését. A legnagyobb paradoxonok egyike, hogy a tudomány, a technológiai haladás egyidejűleg segíti a valós vírusok legyőzését, és a dezinformációs „vírusok” terjedését! Minél rafináltabb az információs technológiai tudás és gyakorlat, amelyet a nyílt társadalmak fejlesztenek ki, annál nagyobb lehetőség kínálkozik a zárt társadalmak számára, hogy e tudást kisajátítsák és azt  öncéljaik, éppenséggel a nyílt társadalmak alapjainak felszámolására fordítsák.

The post Új világhatalmi tényező: a vírusos hír appeared first on alapblog.

Tömeges tesztelés lesz májusban

Reprezentatív mintán tesztelik a lakosságot PCR-teszt segítségével.

A tesztelésen a KSH statisztikusai segítségével (így lesz a vizsgálat reprezentatív) kiválasztott 17 778 személy meghívásos alapon vesz részt az ország egész területéről, 14 év felett minden korosztályból.

A részvétel önkéntes és ingyenes. A május 1-én induló, két hétig tartó szűrővizsgálatokat a Semmelweis Egyetem vezetésével és az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával a négy hazai orvosképző végzi el.

A cél az, hogy pontos képet kapjanak a járvány kiterjedéséről, a fertőzöttek és átfertőzöttek valós számáról.

A szűrővizsgálatot az ún. PCR-teszt segítségével végzik, ez a ma ismert legtévedhetetlenebb módja a fertőzés kiszűrésének, ugyanis ez a teszt képes kimutatni a vírus örökítőanyagá.

Palkovics a csúszó szabályozásról

Szigorítás után lazítás következik, de ha kell, megint szigorítanak.

„A csúszó szabályozással kézben tudjuk tartani a járványt, eljött az idő, hogy az emberek normális, megszokott életét és a gazdaság válság előtti működését helyreállítsuk, amennyire lehet” – mondta Palkovics László a Magyar Hírlapnak.

A csúszó szabályozás három alapelvet tart szem előtt:

  • az egyik a vírus terjedésének egészségügyi következményei, különösen a kórházi kezelésre szoruló betegek száma,
  • a gazdaság állapota,
  • a társadalmi, közösségi élet minősége.

Ha a helyzet megengedi, lazítanak, ha azt követeli meg, szigorítanak, ez a csúszó szabályozás lényege.

Jövő héttől a kormány az “ereszd meg” fázist alkalmazza, amikor fokozatosan, szigorú menetrend szerint enyhítenek a korlátozásokon, újraindítják az ország életét és a gazdaságot.

A miniszter hangsúlyozta: a koronavírussal kapcsolatos kormányzati döntési mechanizmus komoly tudományos alapokra, matematikai és epidemiológiai modellszámításokra támaszkodik.

Az innovációs és technológiai miniszter szerint a járvány minden szakaszában meg kell találni az egyensúlyt az egészségügyi következmények, a gazdaság állapota, valamint az emberek életminősége között.

 

Péntektől feloldják a kijárási korlátozást

Az osztrákok péntektől szabadon mozoghatnak, de néhány megkötés érvényben marad.

Meg kell tartani az egyméteres távolságot az emberek között, tíznél többen nem gyülekezhetnek, a temetéseken harmincan vehetnek részt.

Péntektől a boltok és a fodrászatok, május 15-től az iskolák és az éttermek , a hónap végétől a szállodák, uszodák nyitnak ki. 

A most bejelentett rendelkezés június végéig marad érvényben, akkor felülvizsgálják majd. Szigorítást azonban bármikor elrendelhetnek.

Azt már korábban eldöntötte a kormány, hogy május elejétől újranyithatnak a boltok és a fodrászatok, s azt is bejelentették már, hogy az iskolák és az éttermek május 15-től nyitnak újra.

Orbán Viktor miniszterelnök többször kijelentette, hogy a járványügyi intézkedések terén Ausztria lehet a példa Magyarország számára. Ausztriában eddig 15254 fertőzöttet regisztráltak, illetve 549-en haltak meg koronavírusban.

Jövő héten indul az MNB programja

Az MNB hétfőn indítja állampapír- és jelzáloglevél-vásárlási programját.

A cél a hatékony monetáris transzmisszió elősegítése, illetve a koronavírus-járvány gazdasági és pénzügyi hatásainak mérséklése, írja közleményében a jegybank.

A programról még április elején döntött, most a menetrendet határozta meg az MNB.

Az MNB vásárlásai a másodlagos piacon történnek majd, a heti jegybanki vásárlási aukciók és aukción kívüli ügyletek rugalmas megvalósítást tesznek lehetővé, a programba az MNB az állampapír-piacon meghatározó szerepet játszó bankok mellett a jelentősebb befektetési alapkezelőkön keresztül a befektetési alapokat is bevonja.

A Monetáris Tanács egyik programnál sem határozott meg keretösszeget, a jegybank a folyamatok nyomon követése mellett az állampapír-vásárlásoknál 1000 milliárd, a jelzáloglevél-vásárlásoknál 300 milliárd forintos állománynövekedésnél hajt végre technikai felülvizsgálatot.

Az alapkamat mértékében nincs változás, maradt 0,9 százalékon.