Üres csekk eladó

Az idei új részvénykibocsátások 40%-a olyan, SPAC (special purpose acquisition company) elnevezésű társaság “részvénye” volt, amely semmilyen tevékenységet nem folytat, hanem arra gyűjt tőkét, hogy más társaságokat megvásároljon. Aztán jó esetben drágábban, akár részvénykibocsátásban eladja. Ezzel fél év alatt máris több efféle cég szippantott ki készpénzt a piacról, mint a teljes 2019-es évben, ami szintén rekord volt. A múlt héten debütált egy 4 milliárd dolláros SPAC, ami soha nem látott érték. Ahol túl sok az elégetnivaló pénz, ott kerül gyufa is, nyomtatnak rá részvényt. Akár olyan üres papírt gyorsan, amiről azt sem tudni, micsoda, hiszen a részvényjegyző nem tudhatja előre, hogy a társaság, amibe befektetett, milyen céget fog venni, mikor és főleg mennyiért.

(Nota bene tartós piaci mélypontokban ilyenre nem lehet pénzt szerezni, lásd 2009-es nulla db tranzakció 0 dollárért.)

Forrás: Vakmajom a Facebookon

The post Üres csekk eladó appeared first on alapblog.

Kicsoda Ugur Sahin és Özlem Türeci?

Német orvos-házaspár, kutatók, oktatók, cégalapítók és tulajdonosai a covid-vakcina kutatás kapcsán elhíresült mainzi BioNTechnnek, amely azt megelőzően individualizált terápiájú rákkutatással foglalkozott.

Nos, Sahin úr még Törökországban született, szülei egyszerű autóipari munkásként vándoroltak be Németországba, teljesen önerőből emelkedett oda, ahol most van. Az amerikai tőzsdére 19 őszén, isteni szerencséjű időzítéssel bevezetett vállalata szárnyalásának köszönhetően a vagyona több, mint 2 milliárd euró.

Pár tanulság.

  1. A Sahin úr vagyona nem rablás, hiszen senkitől nem vett el hozzá, hanem szellemi munkájának megérdemelt gyümölcse. Ezzel más részvényeseket, mellé befektetőket is gazdagított, és ha a kutatásokból egyszer gyógymód is lesz (nem biztos), akkor a társadalmat is. Win-win-win.
  2. A tőzsde igen hasznos intézmény, hiszen megfinanszíroz olyan kutatásokat, amelyek nagyon kockázatosak, 10 esetből 9 esetben veszteséggel és a tőke lenullázódásával végződnek. Máshonnan ilyenekre nem lehet egykönnyen tőkét kapni. Ha a BioNTech akarna, simán bevonhatna most részvénykibocsátással akár 1 milliárd eurót a piacról.
  3. A bevándorlás egyik nagy haszna, hogy motivált emberfőkkel gazdagítja a társadalmat. Még ha a Sahin-Töreci házaspár történetét leegyszerűsítés is volna bevándorló-sztorira szűkíteni, ez az ő személyes ambíciójuk és sikerük. Törökországban biztosan nem jutottak volna el idáig, pláne nem a maiban. A centrális Európa nagy nyeresége, hogy az ilyen autokrata rezsimekből elmenekülnek a liberális demokráciákba, ahol a jogállam garantálja többek között a tulajdonjogot. Ezért is lesznek mindig sokkal gazdagabbak, mint az autokráciák.
  4. Oktatás, oktatás, oktatás.

(A sztori persze nincs lezárva, mert engedéllyel rendelkező vakcina nincs, viszont a részvénybe már be van árazva. Tehát a részvény emiatt igen kockázatos, óriásit is eshet bármilyen kisebb kudarc esetén.)

Forrás: Vakmajom a Facebookon

The post Kicsoda Ugur Sahin és Özlem Türeci? appeared first on alapblog.

UFO-k nincsenek. UAP-ok viszont vannak

(a kettő egyébként ugyanaz)

Nyilvánosságra hozták, bár nem nagy dobra verve, az áltudományosságként kezelt témák közül az alternatív civilizációk ügyét, legalábbis hivatalos elismerést kapnak a földi ésszel felfoghatatlan természetű földi észlelések. Hosszú-hosszú éveken át tartó határozott titkolózást követően a legautentikusabb amerikai illetékesek és az amerikai katonai hírszerzés is hitelesnek nyilvánította azon videóanyagokat, amelyeket a világ legkorszerűbb gépeit irányító, magasan képzett pilóták rögzítettek. Amit látni, hallani – ahogy ezt Alex Wendt, az Ohio-i egyetem világhírnek örvendő politika-tudósa, (tehát nem a távoli civilizációk létezését, vagy a nem azonosítható természeti jelenségeket kutató szakember!) – mondja, immár egészen biztos, hogy sok olyan emberi észlelés nevezhető teljes mértékben autentikusnak, amely „repülőcsészealjakról” szól. Tudományosabban kifejezve: igenis lehet találkozni a légkörben, a világűrben, a tengereken, esetleg a földön tárgyakkal, jelenségekkel, amelyekre nincs egyelőre földi magyarázat.

Zentai Péter: Ön tehát látta mind a korlátozott számú „bennfentes” számára, mind a szélesebb publikum számára is nyilvánosságra hozott haditengerészeti „UFO” videókat.  Van köztük különbség?

Alex Wendt: Minden videónak ugyanaz a mondanivalója. Az éveken át titkolt anyag minden darabja – megítélésem szerint – egyformán hiteles.

Tulajdonképpen most Ön, egy világhírű tudós is azt állítja, hogy űrlények voltak vagy vannak köztünk. Ezt mondja?

Egyáltalán nem ezt mondom. Valóban tudós vagyok, de teljesen más területen. Félreértés ne essék, az én szavam nem vehető abban az értelemben komolyan, mint azoké, akik megszólalnak a témában vagy mint, ahogy a Pentagon 10 éven át volt szakmai-kutatási igazgatójáé, Luis Elizondóé. Ő irányította az azonosíthatatlan légi tevékenységek észleléséről szóló katonai, légvédelmi és haditengerészeti jelentések feldolgozását.

Ők azt állítják, hogy léteznek UFO-k, illetőleg „idegenek”?

Sem az UFO szót, sem az „aliens” (idegenek) szót nem alkalmazzák.  Űrlények létéről vagy nem létéről nincs semmiféle mondandójuk. Ilyen észlelések egyáltalán nem szerepelnek az anyagokban.

Az UPA az elfogadott tudományos kifejezés, a Pentagon, a Haditengerészet minden szakértője, beleértve a pilótákat is, akiknek „földi” tudásunkkal nem megmagyarázható észleléseik voltak és azokat filmre tudták venni, az Unidenfied Aerial Phenomenons-ként (UAP) (magyarul: Azonosítatlan (….hatatlan) Légi (légköri) Jelenségek)  szakkifejezést használják.

Ez tetszik: a UAP tehát a politikailag korrekt verziója az UFO-nak. Az UFO tudománytalan, az UAP pedig tudományos.

Az UFO szóösszetételhez az elmúlt évtizedekben a tudományosnak nem nevezhető világ, minden fikciós irodalom, film, bármilyen „műalkotás” űrlényeket kapcsolt…Most azonban – történelmileg is – új fejezet kezdődött. A  Védelmi Minisztérium, a Pentagon és a US Navy (Az Egyesült Államok haditengerészete) de facto elismerte azt, amit évtizedeken át határozottan cáfolt, tudománytalannak, sőt hazugságnak nevezett, tehát, hogy rendelkezésükre állnak közvetett, sőt erősen sejthetően közvetlen bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy Földünkön, a légkörben, a világűrben, a tengereken  rendszeresen feltűnnek egyelőre megmagyarázhatatlan, az Egyesült Államok tudományos életének tagjai által nem beazonosítható jelenségek. A hivatalosan megerősített abszolút hiteles fényképeken és videókon, a világ leggyorsabb, legkorszerűbb hadigépeit vezető, kiemelkedően képzett pilóták által real-time (valós időben) kommentáltan olyan jelenségek, konkrétan eszközök tűnnek fel, amelyek mozgása, fizikai megjelenése, megjelenéseinek változtatási képessége, sejthetően ezen eszközök alapanyag összetétele, „minden egyes porcikája” megmagyarázhatatlan amerikai tudásunkkal.

Mi az, hogy amerikai tudással? Létezik nem amerikai, de földi tudás?

Sok mindent tudhatnak nem amerikai tudósok. Nem igaz? Minden esetre ez olyannyira érzékeny, rendkívüli jelentőséggel, potenciállal bíró téma, amelynek kapcsán felettébb óvatosnak kell lennünk a kifejezésmódot illetően is.  Bár, nem találkoztam olyan autentikus, hivatalos „jelenségkutatóval”, aki esélyét látja annak, hogy az amerikai pilóták, haditengerészek, amerikai vizsgáló eszközök által felmutatott jelenségek illetőleg eszközök példának okáért Kína vagy Oroszország „találmányai”, melyekkel amerikai felség vizeken, az Egyesült Államok légkörében – mondjuk – kémkednek.

Olyasmikről van szó, amiknek működése, mozgásának látszólagos logikátlansága, minden tekintetben ellentmond az emberiség által ismert természeti törvényeknek. Nem szólva arról, hogy ép ésszel fel nem fogható jelenségeket láttak amerikai és – állítólag – orosz űrhajósok a világűrben. Ilyenekről beszélt az első Holdra szállásban részt vett Aldrin űrhajós is.

De a tudományos körökben ezen jelenségeket az illető asztronauták hallucinációiként tüntették fel. Egyébként pedig, kérdezem: miért nem engedték be a tudományt erre a területre?

Erről csak feltevéseink lehetnek….

A kormányok, a gazdasági-pénzügyi-politikai világelit összeesküvése?

Nem komolyan kérdi ugye? Nyilvánvaló, hogy képtelenség egy olyan konspirációt kiépíteni, hogy „eltitkoljuk az emberiség előtt, hogy léteznek UPA-k”. Ha ilyesmire képes lenne az úgynevezett világelit – ráadásul amelynek politikai, kor – és minden egyéb összetétele folyamatosan változik időben és térben egyaránt – akkor arra pláne képes kellene legyen, hogy megakadályozzon globális, legalábbis politikai, katonai katasztrófákat.

Nincs ilyen elit, nincs összeesküvés, viszont titkolózás kell legyen.

A hidegháború idején az orosz, az amerikai és ki-ki szövetséges ország-hálózata felmérhetetlen rizikóként tekinthetett bármilyen – akkor UFO-nak nevezett – tematika nyilvános kezelésére.

De még itt és most, a globalizálódás ezen fokán, sem mutatkozik óriási publicitás egy olyan, egyébként rendkívüli fejlemény körül, hogy a Pentagon egyrészt elismeri, hogy hosszú időn át az amerikai költségvetésből származó tekintélyes összegekért UPA jelenségeket vizsgált, ennek igazgatósága működött és most pedig ezt a tevékenységet átcsoportosítják a haditengerészeti hírszerzés égisze alá. Rendkívüli fejlemény továbbá, hogy megerősítik az UPA jelenségekre vonatkozó bizonyítékok egy részének hitelességét és nem cáfolják, hogy léteznek tárgyi bizonyítékok. Birtokában vannak és vizsgálatok tárgyaként foglalkoznak azonosítatlan, nem földi lények által készítettnek is nyilvánítható eszközök bizonyos maradványaival is.

A titkolózás tehát folytatódik, de nem úgy, mint eddig. Itt tartunk?

Lényegében igen, de aligha van arról szó, hogy valami nagy dolgot direkt eltitkolni akarnának illetékes kormányok, hatóságok, hírszerzői műhelyek.  Amíg egyértelműsíteni tudják, hogy vitathatatlanul nem földi eredetű anyagokból, nem földi eredetű tevékenységekből származó eszközök és jelenségek azok, amiket vizsgálnak, addig semmi egyébről nem ildomos szót ejteni, mint UPA-król, azonosítatlan légköri jelenségekről. Ott tartunk, hogy továbbra sem tudják beazonosítani őket. E tekintetben ugyanolyan féltudással bír a tudomány, mint a Covid vírus ügyében. Teljesen értelmetlen összeesküvéseket emlegetni a járvány kapcsán is, hiszen nem többről és nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a vírus természete, terjedése, mutációs képessége felől nincs teljes bizonyosság, olyan tudás, aminek révén egyértelmű, mi a teendője az érintett országoknak, tudományos műhelyeknek, kormányoknak, népeknek, az emberiségnek. UPA ügyben egy-az-egyben ugyanez a helyzet.

Mi a meglátása, minek van nagyobb esélye, annak, hogy „Idegenek” vannak köztünk, vagy hogy nincsenek egyáltalán „Idegenek”?

Nincs felelősségteljesen kimondható véleményem, mert nincs semmiféle tapasztalatom erre vonatkozóan. Olyan kérdés ez, mint az, hogy „van vagy nincs Isten”? A tudósoknak azonban erről az Isten létezését firtató témáról joguk van eszmét cserélni, kutathatják Istent.

Az áttörés, amelynek küszöbéhez érkeztünk, hogy az Embert a közeljövőben nemcsak más csillagrendszerek esetleges civilizációi után engedik kutatni, hanem előbb-utóbb hivatalosan elismerten, tudományos rangra emelve válik kutathatóvá, hogy vajon alternatív civilizációk vannak vagy nincsenek a földi valóságban.

A friss fejlemények ilyen irányba indultak el.

 

 

The post UFO-k nincsenek. UAP-ok viszont vannak appeared first on alapblog.

Hogyan áll az elektromos autók térnyerése?

A lezárások sem igazán törték meg a trendet. Az eladásokban a 10 legnagyobb elektromos részesedéssel bíró országból 9 európai. A gyakran lemaradó öreg kontinens ebben élenjáró, és főleg a skandinávok/hollandok/svájciak, azaz a leggazdagabb európai liberális jogállamok népeinek körében tör jobban előre a zéró emissziós meghajtás, ahol a fogyasztók jó részének semmiféle gondot nem jelent megfizetni ennek felárát – egyelőre a gazdagok luxusa. (Portugália kakukktojás.)

Forrás: Vakmajom a Facebookon

The post Hogyan áll az elektromos autók térnyerése? appeared first on alapblog.

Jól nézze meg, mit takar a jó kinézet!

Archívumunkból (2014):

A menedzsmentlélektan fortélyai

Egy vállalattal kapcsolatos befektetési döntés meghozatalánál a számszerűsíthető fundamentumok mellett nagyon fontos a társaság menedzsmentjének pontos felmérése, helyes megítélése. A közgazdászok többsége (beleértve magamat is) gyorsabban ítél a számok alapján és kissé elbizonytalanodik, amikor az adott cég vezetésének minőségét vizsgálja. Van azonban három tényező, három kapaszkodó, ami nélkülözhetetlen segítség az eligazodásban. Befektetői pályám legelején még magam sem gondoltam, hogy a későbbiekben ennyire meghatározók lesznek számomra az értékelésnél.

Kiből lesz menedzser?

Kezdem a legnyilvánvalóbbal. Kiből lesz menedzser? Általában abból, aki a társadalomban az átlaghoz képest határozottabb, magabiztosabb és erősebb meggyőzőképességgel rendelkezik. Aki a nagy többséghez viszonyítva jobban el tudja adni magát. Ezek önmagukban természetesen nem elégséges, de a legtöbbször szükséges adottságok, képességek, tulajdonságok ezen a pályán. Ezt nem árt folyamatosan tudatosítani magunkban, amikor azért készülünk találkozni a menedzsmenttel, hogy eldöntsük, be akarunk-e fektetni az általa vezetett vállalatba. A felsorolt jellemvonások miatt ugyanis nagy az esélye annak, hogy a találkozó után pozitívabb képünk lesz a társaság helyzetéről, mint ami reális. Többféleképpen lehet kezelni ezt a szituációt. Vannak sikeres befektetők, akik tudatosan kerülik a menedzsment-találkozókat. Vagy csak a telefonos érintkezésre szorítkoznak, ahol a személyes meggyőzőképesség kevésbé, tompított módon érvényesül. Én személy szerint fontosnak tartom a menedzsmentek megismerését, mielőtt befektetünk egy vállalatba, de próbálom nagyon tudatosan szem előtt tartani ezt a tényezőt.
Egy menedzsmentről egyébként találkozó nélkül is sokat elárul, ha visszanézzük, hogyan kommunikált a múltban. A megelőző korszakok éves jelentéseiben szereplő menedzsment-helyzetértékelések és célkitűzések, valamint a negyedéves jelentéseket követő elemzői konferenciahívások leiratai sokszor beszédesek.

Nem lehet mindig jól mutatni

A második tényező sokkal inkább pszichológiai. Az agyunk úgy működik, hogy szeretünk jól kinézni, és itt nem elsősorban a fizikai külsőnkre gondolok, hanem a megítélésünkre. Azt szeretnénk, hogy ha valaki ránk néz, akkor azt gondolja, hogy nagyon jól végezzük a munkánkat, sikeresek vagyunk. Ezzel azonban van egy nagyon nagy baj! Ahhoz, hogy hosszú távon tényleg sikeresek legyünk és értéket teremtsünk, sokszor kell olyan döntéseket hoznunk, amelyek rövid távon vitathatóak, nem konvencionálisak és egyenes következményük,  hogy egy ideig kívülről nem fogunk jól kinézni.
A befektetési szakmára pillantva ez nagyon jól láthatóan kirajzolódik. A portfóliókezelők nagy része, mintegy nyolcvan százaléka hosszú távon alulteljesíti a részvényindexeket. Rövid távon, az adott éven belül igyekszik ügyes lépésekkel relatíve jobb hozamot elérni, és miután túl sokan próbálják ugyanezt, sikertelenek lesznek hosszú távon. Megfordítva, ha megnézzük a hosszú távon sikeres befektetők teljesítményét, rövid távon mindig voltak benne rossz időszakok. Bár jó lenne úgy nyerni hosszú távon, hogy közben mindig nyerésre állunk, de ez szinte lehetetlen. A 2000 és 2010 közötti legjobb tízéves hozammal rendelkező amerikai portfóliókezelők szinte mindegyikének volt ezen belül olyan hároméves periódusa, amikor a gyengén teljesítők közé tartozott.

Jól mutat, de rosszul dönt

Visszakanyarodva a vállalatokhoz, menedzsereiknek folyamatosan olyan döntéseket kell hozniuk, amelyek erősen befolyásolják a társaság hosszú távú pályáját. A ciklikus gazdaságban ez azt jelenti, hogy a jó döntésekhez számítani kell a ciklus változására, anticiklusos döntéseket kell tudni meghozni. Ez borzasztóan nehéz, mert szembemegy az adott pillanat uralkodó gondolkodásával. Sajnos az a tapasztalatunk, hogy a menedzsmentek többsége nem képes erre. Inkább jól akarnak kinézni, ami azzal jár, hogy próbálják eladni az éppen nem működő üzletágukat és átcsoportosítják a társaság erőforrásait az aktuálisan rekordmarginokat generáló üzletbe.
Jó példa erre, az osztrák téglagyár, a Wienerberger példája, amely az építkezési boom csúcsán, 2008 elején arról írt az éves jelentésében, hogy annyira leköti az új gyártókapacitások építése, hogy szinte nem is ér rá megírni a beszámolót.

Árulkodó jelek

Érdemes tehát figyelni a jeleket, melyik az a menedzsment, amely mindig jól akar kinézni, és melyik az, amely hajlandó őszintén beszélni a problémákról. Valószínűleg az előbbi nem fog jó hosszú távú döntéseket hozni. Egy elrettentő példa volt számomra, hogy amikor meglátogattam az E-Star menedzsmentjét, azt láttam, hogy a társaság recepcióján folyamatosan ki volt vetítve egy képernyőre a cég részvényeinek árfolyama. Valószínűtlen, hogy az a menedzsment, amely állandóan látni akarja a piac pillanatnyi értékítéletét, olyan döntéseket fog hozni, amelyek rövid távon negatívan befolyásolhatják azt. Óvatosnak kell lenni azon társaságokkal is, amelyek kínosan ügyelnek arra, hogy mindig pozitívan meglepjék a befektetőket a negyedéves eredményeikkel.

Elvárások szorításában

A probléma azért is összetett, mert a menedzser nem egyszerűen belső sugallatra, saját indíttatásra akar jól kinézni, hanem azt is gondolja, hogy a külvilág és a tulajdonosok ezt várják el tőle. Sokszor nem bízhat abban, hogy a rövidebb időtávú szemlélettel rendelkező tőkepiac éveken át tolerálná a hosszú távon jó döntések rövid távú terheit. Ez a tőkepiacot általánosan jellemző szórt tulajdonosi szerkezet hátulütője, ugyanis egy bátrabb befektető rögtön célkeresztjébe vehet egy ilyen, a rövid távú terhek miatt nyomott árazásra eső társaságot, a menedzsment lecserélésével és kis imázs javítással (hosszú távon helyes stratégia rövid távú terheinek levetése) gyors profitra tehet szert. Az ettől való rettegés megakadályozhatja a menedzsmentet abban, hogy értéket teremtsen (ahogy megakadályozza a portfóliókezelők jelentős részét is).

Mi lehet a megoldás?

Ennek a negatív ösztönzőnek a kikapcsolására a stabil tulajdonosi összetétel, kontroll a megoldás. Azaz olyan vállalatok felkutatása, ahol a menedzsment maga a jelentős tulajdonos. Ez vezethet a legegészségesebb ösztönzési helyzethez. Ha ugyanis a menedzsment nem tulajdonos, akkor arra kell törekednie, hogy talpon maradjon és minél több bónuszt kapjon. Ha csak opciókon keresztül válik tulajdonossá, az túlzott kockázatvállalásra késztet az aszimmetria miatt. Ha azonban úgy tulajdonos, hogy nagyon is sok veszíteni valója van, mert ez testesíti meg a vagyonának nagy részét, akkor bízhat abban, hogy lesz ideje kivárni a hosszú távú, jó döntéseinek gyümölcsét. Nekünk pedig befektetőként sokkal nagyobb esélyünk van arra, hogy az adott társaság átlag feletti teljesítményre lesz képes a gazdasági ciklus egészét tekintve. Ez a harmadik tényező, amire egyre nagyobb hangsúlyt helyezünk a menedzsmentek megismerésében.

A Bestinfond példája
A tulajdonos által menedzselt vállalat egyébként nagyon gyakori jelenség Európában, ahol a családi vállalkozások szerepe a gazdaságban sokkal jelentősebb, mint az Egyesült Államokban. Így ez érdekes befektetési terep ebből a szempontból. Jelentős részben ezekre a vállalatokra koncentrálva ért el kimagasló befektetési teljesítményt az általam nagyra tartott spanyol befektető, Francisco Garcia Parames, akinek kezelése alatt a Bestinfond nemzetközi részvény alap évi 16 százalék körüli hozamot ért el 1993 és 2014 között.

Persze önmagában az a tény, hogy egy társaság erős tulajdonosi kontroll alatt áll, nem biztos recept a sikerre. Egy adott iparágat a végletekig imádó, elkötelezett tulajdonos hatalmas pusztítást tud végezni. Ezért fontos, hogy a tulajdonos-menedzsment erős tőkepiaci szemlélettel rendelkezzen, hiszen talán a legmeghatározóbb befolyása a vállalatra az lesz, miként allokálja a társaság az erőforrásait.

Ígéretes lehetőségek

Ebből a szempontból lehetnek érdekesek a tőzsdén jegyzett pénzügyi holdingok, amelyek jellemzően pár iparágban, vállalatban rendelkeznek kontrollt jelentő tulajdonnal és fő tevékenységüknek a tőke megfelelő allokációját tekintik. Ezeknek a holdingvállalatoknak az elemzői lefedettsége sokszor azért kicsi, mert nem tartoznak egyik iparághoz sem, struktúrájuk bonyolult (konszolidált és nem konszolidált jelentések együttesének értelmezése szükséges), egyszerű mutatószámú értékelések esetükben értelmezhetetlenek, gyakran jelentős mértékű rejtett eszközökkel rendelkeznek (sok készpénz a mérlegben különböző sorokon, ingatlan, stb.). Így az esetleges félreárazottságuk esélye átlag feletti.

The post Jól nézze meg, mit takar a jó kinézet! appeared first on alapblog.

Holdnyugta folyamata a Budaörsi-hegy mögött

Holdnyugta folyamata a Budaörsi-hegy mögött, az utolsóként megörökített két állapotban már mutatja a horizonton a fák sziluettjét is – ezek a fák a fényképezés helyétől kb. 10 kilométerre vannak. A Hold égi mozgását a kép két és fél percenként mutatja, és felülről a második fotón egy kondenzcsík nyoma is felfedezhető; alakja szerint a gép a bal oldal irányába távozott, még mielőtt a Hold odaért volna.

The post Holdnyugta folyamata a Budaörsi-hegy mögött appeared first on alapblog.

A nyersanyagbőség átka

Japán nyersanyagokban szegény ország. Ezért is van ráutalva arra, hogy azzal a kevéssel jól gazdálkodjon: az erdőterülete 50 éve változatlan, az ország 2/3-a, 25 millió hektár, tovább nehezen növelhető, viszont a rajta megtermelt fatömeg eközben megháromszorozódott (!), ami igen komoly hatékonyságnövekedés. A nyersanyagbőség, akár olaj, gáz, EU-támogatás, segély, a forrása, többnyire átok, a hiánya gyakran áldás. Nem lehet dagonyázni, ki kell helyette találni valami okosságot.

Forrás: Vakmajom a Facebookon

The post A nyersanyagbőség átka appeared first on alapblog.

OLVASÓINK KÉRDEZTÉK – Az USA, Kína és Európa helyzete

Valóban jó esély van arra, hogy Trump veszít?

Válasz: A történelem azt mutatja, hogy minden olyan amerikai elnök elveszítette a választást, amely ténykedésének végén nőtt a munkanélküliség. Most pedig ez utóbbiban hatalmas növekedés látható, ami még a nyitás okozta javulás után is messze az év eleji szintje fölött lesz. Ráadásul Trump nem vette komolyan a vírust, Amerikában lesz az egyik legtöbb halott lakosságarányosan és a gyors nyitás miatt az újabb hullámok is erősek lehetnek. Rosszak Trump újraválasztási esélyei.

Forrás: BLS

USA és Kína viszonya és annak következményei

Válasz: Aki emlékszik, hogy nézett ki az amerikai-szovjet hidegháború, az vélhetően könnyebben el tudja képzelni, mi vár(hat) ránk a következő években (amin az amerikai elnökválasztás sem segít, sőt). A két versengő ideológia most is adott, ami viszont teljesen hiányzik, az a két tábor elszigeteltsége. Vélhetően szerencsére ez nem is állítható fel, mert nem lesznek olyan országok, amelyek csak Kínával, vagy csak a nyugati tömbbel interaktálnak, és mondjuk a turizmust sem lehet lezárni a két régió közt, de nem is lesz rá szükség.

Ahol nagyon kiéleződhet a küzdelem, az a propaganda és a gazdaság/technológia. Számunkra utóbbi az érdekes. Nem a vírus miatt fognak átrendeződni beszállítói láncok, hanem e hidegháború, vagy csak az általa keltett bizonytalanság miatt – ez az, ami Trump kereskedelmi háborújával már 3-4 éve elkezdődött. Használhatok-e dollárt, ha van Kínában fejlett technológiát igénylő üzemem? Vagy kapok globális vámot?
A szovjet-USA hidegháború döntő faktora volt a keleti blokk technológia és így gazdasági kiéheztetése, ugyanakkor fegyverkezési és űrversenyre „kényszerítése”. Ezzel próbálkozhat majd meg az USA (a nyugati blokk) most is, hátha még nem késő. Ehhez persze az kell, hogy a nyugati technológia ne táplálja a kínai gazdaságot és ehhez kell az, hogy a nyugati vállalatok szüntessenek meg minden együttműködést olyan vállalatokkal/országokkal, amelyek Kínának szivárogtatnak információt. Lehet, hogy ez kivitelezhetetlen akár a vállalatok, akár a szövetséges országok ellenállása miatt, de mindenesetre a politikai akarat jelenleg megvan rá az USA-ban.

Ha e forgatókönyvnek megfelelően alakulnak a dolgok, akkor a vége az lesz, hogy van egy egymástól élesen elhatárolt gazdasági és tudományos (amerikai egyetemeken tanuló kínai diákok sem lesznek) világ, Kínát elkerülő, lerövidült, hazatelepült (és robotizált) ellátási láncokkal Nyugaton és az e téren Nyugattól elzárt, Kína szövetséges országok (inkább Ázsiában és Afrikában) területén.

Ez persze csak akkor valósul meg, ha közben nem lesz oldódás a feszültségben akár amiatt, mert az USA belátja, hogy ez kivitelezhetetlen, akár azért, mert Kína egy liberálisabb modellre tér át, akár amiatt, hogy mindkét országban olyan politikusok kerülnek hatalomra, amelyek nem a külső ellenségképpel akarják táplálni a belpolitikai támogatottságukat. Ez utóbbi látszik a legvalószínűtlenebbnek.

Várakozások a kínai gazdasággal szemben (1-2 éves időtáv); EU vs. USA vs. Kína gazdasági rivalizálásban EU esélyei

Válasz: Kína a jelenlegi helyzetében a mostanihoz hasonló potenciálisan recessziós, vagy akár ténylegesen recesszióval járó kihívásokra kétféleképpen reagálhat. Egyrészt a recessziót használhatja a gazdaság megtisztítására. Rengeteg olyan zombi vállalkozás van Kínában, amely nem, vagy alig termel nyereséget. Csupán a bőségesen és olcsón elérhető hitelek tartják lélegeztetetőgépen. Így az általuk használt tőke nem működik optimálisan, nem termel értéket a társadalom számára. Ez a válasz a hosszú távú előnyökért cserébe természetesen azonnali, és komoly költségekkel járna (GDP visszaesés, munkanélküliség).  Ez két szempontból is gondot okoz a döntéshozók számára. A kínai vezetés legitimitásának egy fontos elemét adja a növekedés, és a jólét ígérete. Ezen kívül az USA-val vállalt geopolitikai konfliktusban szinte biztosan mérföldekkel rosszabb alkupozícióba kerülne.

A másik lehetőség a status quo fenntartása. Ebben a ciklusban a kínai gazdaság nem először találkozik erős szembeszéllel. 2008 óta a gazdaságpolitikai döntéshozók válasza a különböző problémákra meglehetősen konzisztensen alakult: a masszív monetáris és fiskális stimulussal igyekeztek berúgni a gazdaság motorját. Ez történt 2008-2009-ben, 2013-ban, valamint 2016-ban is. Jelenleg is ennek a nyomait látjuk. Vélhetően a kínai aktorok úgy döntöttek, hogy Kínának növekednie KELL. Így minden okunk megvan azt feltételezni, hogy a következő hónapokban is folytatódni fog ez a politika. Ráadásul ezeknek a stimulusoknak van egy 9-12 hónapos átfutási ideje. Így könnyen elképzelhető, hogy az említett rövid (1-2) éves időtávon Kínában növekedést fogunk látni. Feltételezve persze, hogy a vírushelyzet valamilyen oknál fogva nem fordul sokkal rosszabbra a mostaninál. Ennek a forgatókönyvnek is lesz természetesen ára, de az hosszú távon fog jelentkezni. Jelenleg Kína messze eladósodottabb, mint az USA, így a már fennálló hitelek törlesztése is jóval nagyobb szeletet hasít ki a rendelkezésre álló jövedelmekből. Hát még akkor, ha tovább pumpálják a hatékonytalanul termelő vállalatokba a hiteleket.

Ami az EU vs USA vs Kína rivalizálást illeti, ilyen nincs. Az EU konfliktusa messze kisebb tétekről szól, mint a másik két ország konfliktusa. Így, hogy milyen esélyei vannak, azt több szempont is befolyásolja. Egyrészt, hogy mennyire lesz képes az EU egységesen fellépni. Korábban elég eltérő álláspontokat láttunk a tagállamoktól mind a Huawei ügy kapcsán, mind az autó vámokra adott válaszok, mind az USA techcégek megadóztatása kapcsán.  Másrészt az sem elhanyagolható szempont, hogy a két fő riválisnak mennyi energiája marad foglalkozni az EU-val az egymással való hadakozás során.

Ki ússza meg a legkevesebb veszteséggel a közelgő válságot USA vagy EU vagy Kína?

Válasz: Rövid távon a drasztikus válságügyi intézkedések miatt szerintem Kína ússza meg legkisebb veszteséggel a válságot, de azt is látni kell, hogy az eladósodottság mértéke ott volt a válság előtt a legnagyobb, ezért a kínai gazdaság sérülékenyebb.

Kínai és amerikai adósságszolgálat az elkölthető jövedelem arányában

 

BCA Research

USA a legrugalmasabb gazdaság, ott hozták a leggyorsabb és legdrasztikusabb gazdaságpolitikai intézkedéseket, így – amennyiben nem lesz a vírusnak második hulláma – Európához képest jobban jöhet ki a válságból. Hosszabb távon Európa helyzete a szélesebb és elérhetőbb egészségügyi ellátórendszernek és a kisebb társadalmi különbségeknek köszönhetően kevésbé rossz, különösen, ha újabb fertőzéshullámok jönnének.

Az EU jövője

Válasz: Azt a tanulságot újra levonhatjuk, hogy az EU lomha, széthúzó irányítása most is válságban vált szinte cselekvésképessé. A közös kötvénnyel és egyfajta még közösebb költségvetéssel megint sikerült elérni, hogy ne hulljon szét az unió vagy az euró. De ennél többet én nem várnék ettől a tömbtől. Soha nem lesz annyira versenyképes, mint a két véglet, az USA, vagy Kína, viszont cserébe talán élhetőbb is marad. De nem is kell ezt elvárni tőle, nem lehet mindenki nyertes a versenyben. Magyarországon nagyon jól tudhatjuk, milyen egy közepes méretű, versenyképességű és hatalmú ország állampolgára lenni: egész élhető. A szuperállamok közt az EU marad másodhegedűs, az összes többivel azért már csak a közös piac mérete miatt is felveszi a versenyt.

Ezen talán az változtathatna, ha az országok széthúzása megszűnne, de ehhez vagy a csak a belföldi hatalmukban érdekelt politikusoknak kell eltűnniük, vagy, ahol ez lehetetlen (sok ilyen van) azokat az országokat kell eltüntetni a blokkból, azaz létrehozni a kétsebességes EU-t, amelynek gyorsabb szakaszából nem kérdés, hogy Magyarország a jelenlegi formájában kimarad.

Egyelőre azonban minden arra mutat, hogy az első bekezdésben felvázolt út marad és a Macron szerű vizonisták maradnak vizionisták.

Az S&P 500 6-7 hónap múlva? (Választások az USA-ban)

Válasz: A vírus miatt hatalmas a bizonytalanság a jövőbeli részvényárakkal kapcsolatban. Lesz vakcina addigra? Mekkora újabb hullámai lesznek a vírusnak? Meddig lehet büntetlenül stimulálni? Mindenesetre elmondható, hogy mostanra (S&P500: 3050 körül) egy elég jó forgatókönyvet kezd árazni a piac, ezért mi inkább lejjebb várnánk a S&P-t. Relatív értelemben is így gondoljuk a világ többi tőzsdéjéhez képest, mert egyrészt az elmúlt években elképesztő mértékben teljesítette fölül a világot az amerikai piac és sokkal magasabb az árazása, miközben az őszi választások jó eséllyel negatív fordulatot (Trump veresége) jelenthetnek.

The post OLVASÓINK KÉRDEZTÉK – Az USA, Kína és Európa helyzete appeared first on alapblog.

Indexelünk

Kedves Olvasóink, Hallgatóink!

A Hold After Hours-ban podcast, azaz csak audio formátumban tárgyaljuk meg azokat az eseményeket, amelyeket a piacon, gazdaságban, politikában, vagy akár a mindennapi életünk során láttunk, hallottunk, vagy olvastunk. Megpróbálkozunk a szokásosnál könnyedebb hangvétellel és szórakoztatóbb tartalommal előállni, reméljük, örömmel fogadják!

Az előző adásainkat itt találják.

Balásy Zsolt elemző és Szabó Balázs portfóliókezelő, a kép csak illusztráció, valójában otthon ülünk



2020.07.25-ÉN A KÖVETKEZŐKRŐL BESZÉLGETTÜNK:

0:40 A hatalmi monopóliumokról
4:21 Mi ellenőrzi a hatalmat?
7:54 Mi lehet az Index helyett?
10:43 Több tisztetletet a reklámblokkolómnak!
12:50 Indul a dollár medve
19:13 Akkor dollár short?
23:50 Magyar tulajdon norvég cégben!
26:25 Nők, pia és tőkeáttétel
28:32 Romeó és Júlia és Robinhood
30:45 Mitől Facebook a Robinhood?
32:20 Kártérítést mindenkinek!
33:40 Az elnyomott női labdarúgók
37:55 John Cleese a PC-ről
38:38 Mi beoltjuk magunkat, ha lesz vakcina?
43:30 Csokoládé kavalkád
45:58 Egy gondola bánt engemet


A Hold After Hours podcast-eket megtalálhatja a SpotifyYouTubeApple, Google, Stitcher, PodcastRepublic, TuneIn kínálatában, vagy Soundcloud-on illetve vegye fel műsortárába az RSS-Feeden keresztül.


A BESZÉLGETÉS SORÁN EZEKET A CIKKEKET ÉS ÁBRÁKAT HASZNÁLTUK FEL, EMLÍTETTÜK MEG:
Krugman: Egy ország nem vállalat
A szlovák index.hu
Több tiszteletet a reklámblokkolómnak!
Indul a dollár medve
Nők, pia és tőkeáttétel
Rómeó és Júlia és Robinhood
Kártérítést a rabszolgaság miatt
Az elnyomott női focisták
John Cleese a PC-ről
Nyert a Ritter Sport
Egy gondola bánt engemet

 

The implication? Robinhood traders have been “buying low” recently and selling winners from the start of the year.

The post Indexelünk appeared first on alapblog.