Idén májusban a bruttó átlagkereset 398 800 forint volt, 9,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

2020. január–májusban a bruttó átlagkereset 390 000, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 259 300 forint volt, mindkettő 8,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, írta a Központi Statisztikai Hivatal.

A májusi adatok:

• A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 398 800, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 409 800 forint volt.
• A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 265 200, a kedvezményeket is figyelembe véve 274 500 forintot ért el.
• A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyformán 9,4 százalékkal nőtt. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset – összefüggésben a meghatározott szakágazatokban dolgozók bruttó béréből fizetendő járulékok átmeneti mérséklésével, illetve mentesítésével – ennél nagyobb mértékben, 9,9 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest.
• A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 370 600 forintra becsülhető, amely 8,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

A magyar fizetőeszköz csütörtök reggel enyhén erősödött: az euróra 347,4-es szinten is születtek kötések, ami a szerda esti árfolyamhoz képest 0,1 százalékos forinterősödést jelzett.

A hazai deviza egyébként az elmúlt hetek után már a napokban egyhavi árfolyamcsúcsot ért el. Legutóbb akkor volt ilyen kedvező a kurzus a közös uniós pénzzel szemben, amikor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa Szent Iván éjjele előtt váratlanul 15 bázispontot vágott az alapkamaton.

A devizák izmosodása egyébként régiónk több országára is jellemző, csütörtök reggel a lengyel zloty és a cseh korona is minimális erősödéssel kezdett. És ez a folyamat azért is külön figyelemre méltó, mert mindez úgy következik be, hogy az euró árfolyama is feljebb kúszott a sikeres uniós megállapodás hírére a dollárral szemben.

A dollárral szemben szerdán 299,7 körül alakult az árfolyam, ami kétéves emelkedő trend megfordulását hozta: a forint erősödése és a dollár gyengülése párhuzamosan következett be.

Jól döntött a jegybank, amikor 2018-ban 28,5 tonna aranyat vásárolt, megtízszerezve a korábbi, 3,1 tonnás készletét.

A sárga nemesfém drágulásának köszönhetően ma dollárban számolva közel félmilliárdot, euróban kimutatva pedig még ennél is többet fialt a jegybanknak a 2018 őszén jelentősen megnövelt készlet. Az mfor.hu cikke szerint a nemesfém ára a vásárlás óta 40 százalékkal emelkedhetett. A tartalék a vásárláskor 1,24, most pedig 1,7 milliárd dollárt ért, vagyis a jegybank 460 millió dollárt keresett az üzleten. Ha így marad az árfolyam, a költségvetés csinos osztalékra számíthat az MNB-től.  

A nyolcvanas évek végétől 1992-ig terjedő időszakban csaknem teljes egészében túladott a hazai bankok bankja, a korábbihoz képest jelképesnek tekinthető mennyiséget, 3,1 tonnát tartott meg. Az ezért kapott devizát alapvetően biztonságos, likvid és magasabb várható hozammal rendelkező külföldi állampapírokba fektette.

Néhány éve, 2016 végén pedig felröppent a hír, hogy az immár Matolcsy György által elnökölt MNB a 3,1 tonnás aranykészletet is értékesítette. Akkor ezt a jegybank cáfolta, rámutatva ugyanakkor arra, hogy „az ország külső sérülékenysége szempontjából nem önmagában az aranytartalék mérete számít, hanem a nemzetközi tartalékok együttes állománya tölt be kiemelt szerepet”.

Aztán 2018 októberében a Monetáris Tanács a „hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai célokat szem előtt tartva az ország aranytartalékának jelentős emeléséről döntött”. Ennek eredményeként 28,5 tonna aranyat vett az MNB, amelyet itthon tárol.

Idén áprilisban a bruttó átlagkereset 400 200 forint volt, 7,8%-kal magasabb, mint egy évvel korábban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatójából.

A koronavírus okozta járvány gazdasági következményeivel összefüggésben a keresetek növekedési üteme lassult, az előző év azonos időszakában mért 9%-os növekedéshez képest. 2020. január–áprilisban a bruttó átlagkereset 388 000, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 258 000 forint volt, mindkettő 8,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

• A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 400 200, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 410 600 forint volt.
• A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 266 100, a kedvezményeket is figyelembe véve 275 500 forintot ért el.
• A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyformán 7,8%-kal nőtt.
• A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset – összefüggésben a meghatározott szakágazatokban dolgozók bruttó béréből fizetendő járulékok átmeneti mérséklésével, illetve mentesítésével – ennél nagyobb mértékben, 8,3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Fontos, hogy ezek az adatok az átlagbérre vonatkoznak, nem a mediánra. A mediánjövedelem annak a bérét jelenti, aki száz emberből épp közepes szinten keres. Vagyis ha behívnak egy szobába száz embert, és a keresetük alapján sorba állítják őket, a középen állótól balra mindenki kevesebbet, jobbra pedig mindenki többet keres.

A mediánjövedelem jobban tükrözi az országban bérből és fizetésből élők valódi kereseti viszonyait, mint az átlagbér. Minél nagyobb az olló az átlagbér és a mediánbér között, annál igazságtalanabb egy országban a bérstruktúra. A KSH csak ritkán közli a mediánbért.

Fél év van hátra a hiteltörlesztési moratórium igénybevételére, eközben megszűnt a veszélyhelyzet, ám változatlanul fenyeget a járvány második hulláma. 

A hiteltörlesztési moratóriumot a veszélyhelyzet kihirdetése után egy héttel, március 18-án megjelent rendelet tette lehetővé. A fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart, annak időtartamát viszont a kormány rendelettel bármikor meghosszabbíthatja. A megoldás kezdettől fogva függetlenül működött a veszélyhelyzettől, vagyis annak feloldása nem változtat a feltételein.

A lakossági és vállalati hitelekre vonatkozó törlesztési moratórium hatalmas segítség azoknak, akik átmenetileg elestek a bevételeiktől és nagy terhet jelentene számukra a törlesztőrészlet fizetése. Az év végéig tartó moratórium alatt ezeket az esedékes törlesztőket nem kell kifizetni, az így felgyűlt kamattartozást a bankok nem tőkésíthetik.

A hiteltörlesztési moratóriumot szabályozó rendelet lehetőséget ad arra is, hogy az ügyfelek az év végéig bármikor ki- vagy beléphessenek a moratóriumba saját döntésük alapján.

Az elmaradó összegeket 2021 januárjától el kell kezdenie visszafizetni azzal a feltétellel, hogy az eredetileg vállalt törlesztőrészleténél nem lesz magasabb a havi befizetési kötelezettsége. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy a visszafizetés kitolódik, és akár hónapokkal, sőt több mint egy évvel is meghosszabbodhat a futamidő.